A bárdudvarnoki egyenesben, a kis szuzukiwagánygyerek elkezdett velem szembe jönni, ha nem húzódok le van négy halott megint egy vagonban. Így megúszták egy tükörrel, sajnos nekem is k.o. a tükröm. De megint elqrhatok egy csomó időt mindenféle felesleges szervíz és biztosító körbejárással. Ez eléggé szétcsapta az összeszedett gondolataimat.
De végre sikerült felhívnom a makimajom számát, ezzel kicsit helyre billent a lelki egyensúlyom. Gondoltam meghívom a klubrilekszbe, mint utolsó fellépése a nigériai indaszökevénynek, biztosan emlékezetes lesz.
A rétinégerek védőszentje ismét átengedte egyik hsz-omat, igaz ismét álcáztam magam, ezúttal hóvirágnak. Ami arra vonatkozott, hogy kisfefe szobáztatja a kukatolvaj orkokat, azt kitörölték. Gondoltam bejelentem a wikipédiazseninek, hogy a fefekukaerté szállásadással is foglalkozik, önkiszolgáló éttermet üzemeltet, mindenféle engedélyek nélkül. A szemetes konténerekben folyik a tiltott tevékenység, tudtuk meg több bvö vendégkönyv formálótól.
Lassan megint full ködbe borul a falu, nem látni már szinte semmit. Lejegelt a természet, hibernálódok én is reggelig egy rövidet.
